Reggel felébredek, jönnek már a csövesek, segít rajtuk a cigaretta, megfürdünk a Daugavában, városnézés eszem-iszom, bevásárlunk itt, ha mondom, autó jön értünk indulhatunk, ha buli van mi sosem alszunk, ligo lesz az élet velej, szerelmes is leszek beléje. Mindig mondom hogy…

Nem tudom már mióta vagyunk úton, de valahogy olyan sok minden történt, hogy rosta likacsos agyam már vagy szászor megtelt emlékeikkel, de mégis mintha tegnap lett volna az ezeredéves indulás. Álljon hát itt az eddig történtek rövid memoárja az utazótársaink szemével látottak…

Indulunk, indulunk elindulunk, ebből a részegeknek való székelővárosból, megkeresni, valahol fönt, annak ellenére hogy hallottunk olyan pletykákat, hogy pont itt tartózkodik, megkeresni a mikulást, hogy szakállát megtéve, próbára tegyük valódiasságát és reményeinknek…

Lantom érces zengésű dalát, a letviában történtekről, a dolgok alakulásával ketté kell választanom, mint egykoron az egyiptomiak elől menekülő Mózes választá ketté az vörös tengert, mert ezen a vidéken történtek differenciája nem enegedni, hogy közösen számoljak be…

Mindig minden sikerül! Miden rekordot sikerül megdöntenünk és erre nagyon büszkék vagyunk. Sikerült Rigába jutni, de a legborzalmasoabb módon, amit el lehet képzelni, mert úgy alakult, hogy jó litvánhobbit szokás szerint valahogy megint napfelkeltéig pingpongozással ütöttük az…