1000   Elértük a bűvös 1000. hippipontot, nem is akármilyen húzással, mikor épp aggódni kezdtünk 975nél, hogy a büvös millenáris határt nehogy már csak egy laza barátii helloszexszel vagy hányással érjük el, amikor is Doktor Karton kolléga egy jól átmulatott északfinn…

elértük turank legmagasabb pontjat, nagyon jó érzés a északi sarkoron melegíteni a fenekuk, ennek emlekere aljon itt egy laza terkep az eddigi utvonalrol, hogy hol jartuk, itt all:

Meglepően hamar sikerült Tallinba jutnunk, hatalmas meglepetésünkre, eddigi lekönnyebb utunk volt, röpke két és fél óra stoppolás után, nekünk már mint a tapasztalt utazóknak, az ilyesmi meg se kottyan, hisz az első óra csak bemelegítés, a többi pedig pikk-pakk eltelik, felvett…

Reggel felébredek, jönnek már a csövesek, segít rajtuk a cigaretta, megfürdünk a Daugavában, városnézés eszem-iszom, bevásárlunk itt, ha mondom, autó jön értünk indulhatunk, ha buli van mi sosem alszunk, ligo lesz az élet velej, szerelmes is leszek beléje. Mindig mondom hogy…

Nem tudom már mióta vagyunk úton, de valahogy olyan sok minden történt, hogy rosta likacsos agyam már vagy szászor megtelt emlékeikkel, de mégis mintha tegnap lett volna az ezeredéves indulás. Álljon hát itt az eddig történtek rövid memoárja az utazótársaink szemével látottak…