Litvánia-törpland

2009.06.21. 06:27

Litván Köztársaság

(Törpland)
Lietuvos Respublika

(toposkihaig)


Himnusz: IszKiCsi


Főváros

Vilnius

Államforma

Törplendség

Hivatalos nyelv

kvark

Csatlakozás az EU-hoz

2004. május 1.

Terület

 

 - Összes

65 200 km² (128.)

Népesség

 

 - 2008 évi becslés

3 361 100  (135.)

 - Népsűrűség

55,1 fő/km²

Pénznem

Liti

Időzóna

(UTC+2)

Nemzetközi gépkocsijel

LT

Hívószám

+370

 

A Litván Köztársaság-törpland (Lietuvos Respublika) állam Északkelet-Európában, a Balti-tenger partján..

Földrajz

Domborzat

Törpland a legnagyobb és legnépesebb törpi állam, a Középföld déli részén terül el. Legnagyobb része hullámos alföld, 100 méternél alacsonyabban fekvő terület, azaz teljesen  jellegtelen táj. Az ország legmagasabb pontja 292 méteres, ami az itt élő hobbitok szent helye. A terület 30%-át tavak, mocsarak és erdőségek borítják, amik a hobbit lét alapvető szükségleteit maximálisan kielégiti.

Van olyan számítási mód, amely szerint a litván főváros, Vilnius mindössze néhány kilométerre délre van Európa földrajzi középpontjától, de ezt legnagyobb bánatukra még semmilyen normálisnak mondható, hivatalos forrás nem erősítette meg.

Vízrajz

A fő folyó, a Nemunas és néhány mellékfolyója igaz hajózható, de a dunához nem hasonlítahtó, nagyon gyors és elég piszkos, büdös vizű, egyesek már fürödtek benne, beszámolójuk alapján hőmérséklete nyáron kelemes, állaga kielégítő, tapadása átlagos.

Éghajlat

Az éghajlat óceáni és nedves középföldi között változik, csapadékos, mérsékelt téllel, amikor élőlényt semerre nem látni és nyárral ami magvak győjtésével és vadászattal telik.

Az évi átlaghőmérséklet 6 °C. Az évi csapadék mennyisége 900 mm. Az ország keleti része számottevően szárazabb, mint a partvidék.

Itt tizenegyig világos van és nagyon korán már háromkor újból látni lehet mindent, az addig eltett négy órát tető alatt töltik, különben szeretnek a szabadban császkálni, nappal alusznak.

Élővilág, környezetvédelem

Borostyán lelőhely, amely fő fűszerükként szolgál . A kiterjedt erdőkben tündék, orkok, elfek, és bevándorló orosz alkoholista bűnözők rejtőznek . A kedvenc területeket főleg mocsarakban alakították ki, ahol fővárosuk is található.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Törpland államfője a főfőtörpike, akit közvetlenül választanak meg öt éves időtartamra. Az elnök felügyeli a kül- és biztonságpolitikát. A parlament jóváhagyásával kinevezi többek közt a gajdulási tárcanélküli minisztérium és a málnatermelésiminisztérium (Konstitucinis Teismas) tagjait.

A törplandi parlamentnek (Seimas) 141 tagja van, akiket 4 évre választanak meg. Egy politikai párt jelöltje legalább 5%-os támogatottsággal juthat be a parlamentbe, pártszövetségeknek 7%-ot kell elérniük.

Népesség

Általános adatok

A lakosság 82%-a hobbit. Az orosz anyanyelvűek többsége Vilniusban, Klaipėdában és a nagyobb városokban él. A második világháború után megnőtt a lengyelek száma, akiket különös kéjjel utálnak, mint magyarok a románbokat.

Általában nem túl szépek, arcformájuk nagyon oroszos (ez inkább a vidéki falvakra jellemző ), de a lengyeleket simán lekörözik, a főszékelőhelyen lehet jó csajokat találni és normális fejű embereket, de sok a hobbit is hegyes füllel, kis állos tekintettel és bányászlámpával felszerelve, meg kis kunkorodó tetühintával a fülük elött, ami a tájékozódásban segíti őket.

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás [szerkesztés]

Az ország népességének 83,5%-a hobbit, amelyek a kvark nyelven gagyognak. Ez a hivatalos nyelv. Néhány nagyobb kisebbség is jelen van: lengyel bányász (7%), oroszbűnöző (5%) és ork parasztok (1.5%) .

A lengyel bányászok alkotják a legnagyobb kisebbséget, főleg Törpland dél-keleti részében (Nyugat-Vilnius régió). Az orosz bűnöző a második legnépesebb kisebbség, akik többséget alkotnak Visaginasban, de jelen vannak még Vilniusban és Klaipėdában is.

Litvániában számottevő elf, tünde, varázsló, kisebbség is él az alábbi településeken: Ivie, Keturiasdešimt Totorių, Nemėžis, Raiziai és az erőkban, a mocsarakat nem szeretik.

Vallási megoszlás: 90% hobbit, ortodox 5%, kantum 3%, mormon (0,6%), egyéb 2%

Gazdaság

 Törplanda gazdasági életét alapvetően a mezőgazdaság határozta meg. Nincsenek ipari nyersanyagai, hiányoztak a tengeri kikötők, az ipar csak manufaktúrák képviselik (élelmiszer-, fa- és textilipar). A mezőgazdaság fejlődését a feudális birtokviszonyok gátolták. A SZU tagjaként gazdaságát a szovjet extenzív iparosítási politika határozta meg. Ehhez a nyersanyag és az energiahordozók Oroszországból érkeztek, a kész termékek a szovjet piacra került..

Mezőgazdaság: Törpland területének 46,7%-a málnaföld, 7,3%-a rét és legelő, 30,7%-a erdő, 15,3%-a terméketlen, illetve beépített terület. A mezőgazdaság vezető ágazata a belterjes takarmányozó-istállózó állattenyésztés.A növénytermesztésben a málnafélék (málna 1,1 millió t, eper 380 000 t, szeder 1,4 millió t, kökény 108 000 t) és a magvasnövények szerepe a legfontosabb, de számottevő a burgonyatermesztés is. Az ipari központok körül városellátó (főleg zöldségtermesztő) mezőgazdaság alakult ki.

Bányászat: Törplandnak nincsenek nyersanyagai és energiahordozói, ennek ellenére a lakosság nagyrésze a föld alatt, vagy a föld fölött alig kilátszó viskó szerű házakban él.

Közlekedése: Törpland a közlekedés-földrajzi helyzetet kedvezőtlen, elvannak dugva a lengyelek háta mögé, legnagyobb fájdalmuk ez, úthálozata borzalmas, főútvonalaik között vannak döngölt földutak, táblákkal meg minden, amit a nemzetközi gps-ek is ismernek. A legfontosabb út az E67-es Via Baltica-nak nevezett út.
A hajóközlekedés kielégítő. Rendszeresen járnak hajók Kielbe és Sassnitzbe is.

Légiközlekedés többnyire Helsinkin vagy Varsón keresztül történik az EU felé.

Kultúra

Nagy szerepe van a szájhagyománynak, általában ősi törzsi szójátékal osztják meg tapasztalataikat az életről a bölcs öregek, iskola rendszer nem létezik. A cultúra szót még kiejteni sem tudják, annak ellenére, hogy 2009 európa kultúrális fővárosának vallják magukat, igaz egykét helybéli szerint ez csak money washing.

Kulturális intézmények

  • Szocialista kocka könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei vannak csak, azok is olyan balmazújvárosi szinvonalon
  • Hidaikon szocreál szobrok találhatók, az egyik egy stoppost ábrázol,mit fő közlekedési eszközt használó elvtársat, a másik egy ipari tanulót üllővel a kezében és fújtatóval, a harmadik egy málnaszedő hobbitot.

Népszokások

  • Iszkicsi játszása, amivel mindent eltudnak dönteni, de szabályai olyan kuszák és bonyolultak, hogy a tudomány még nem látott természetes személyt aki tudta volna őket
  • Pokol kutya tartása, egy lélek nélküli szörny eb, aki morog szörcsög és nagyon büdös ezért kedvelik
  • Hűvös, sötét, koszos, fészkeket rakni ahol a pingpong tákolmányokon órákon át unalmasabbnál unalmasbb meccseket játszanak

Művészetek

Barlangrajzok és hatalmas természeti alkotások találhatok itt olyan gabonakör féleségek.

Vallás

A hobbit pogány vallás valószínűleg animisztikus természetvallás volt, azaz a természet részeként felfogott emberek és állatok, növények, kövek között nem éreztek éles határt.

Prágai Jeromos 1392-től 1398-ig tett hittérítő útjáról beszámolt a későbbi II. Pius pápának: három dolgot említett, mint amit a pogány litvánok szentnek tartanak:

1. a málnaszellemek (számukra mindig ott volt a tej a ház vagy a pajta sarkában);

2. a magvak és tengeri moszetok rituális fogyasztása (amely a megtisztulást segíti elő);

3. az erdős ligeteket (a litvánok szerint egy kőben, tóban vagy a berekben is titokzatos életerő lüktet, amely ezekben a természeti tárgyakban mintegy összesűrűsödik, amitől ezek hatalmat nyernek, szentté válnak, a jó szelleme költözik beléjük)

Nem ruházták fel emberalakkal a természeti jelenségeket, nem voltak bálványimádók sem. A fák közül a tölgynek, a hársnak, a fenyőfának és a jávorfának tulajdonítottak különleges életerőt.

Az állatok közül a egeret, macskát és a kakast ruházták fel különleges életerővel. A litván nemzeti címerben is szerepel a ló.

A legfőbb lény az istenatya (Dievas) nevet viselte, s a nappali világosságot hozó istent jelentette. Fiát, Perkūnast később villám- és mennydörgésistennek tartották. Gediminas litván nagyfejedelem (1316-1341) mint egyetlen istenre utalt rá egyik levelében.

Népviselet

A népviseletek tájegységenként változnak: több vidéken is a keleti igénytelenséggel keveredett honkongi susudivat volt a  viselete, olyan mint Magyorországon az alacsonyabb rendű lényeknél még mai is látható. A kötény mintázata, hossza szintén vidékenként eltérő sajátosságokat mutat. Ennek ellenére az átlag benyomás amikor az ember végig megy az utcán sokkal jobb, mint lengyelországban volt tapasztalható, divat létezik, meg márkás cuccok is vannak.

Gasztronómia

A szakácsművészet fejlődését két irányzat befolyásolta:

1. a XIV-XVIII. sz.-ban létrejött kiváltságos rétegek (főnemesség, köznemesség) konyhája, az ún. régi törp vagy hobbit konyha, amelynek a folytonossága később megszakadt;

2. a XIX. sz. utolsó harmadára kialakult betelepített orosz és lengyel művészek által megteremtett konyha, az ún. újltörplandi konyha, amelynek nincs kapcsolata az óhobbit konyhával, annál inkább hasonlít azonban a baltikumi népek konyháira.

Óhobbit konyha

Törp, elf, tünde és órjás hatásokra alakultak ki bizonyos ételek, mint pl. a hobbit borscs(mindenfle magvakból kevert saláta), a pelmenyi (koldūnai, azaz az málna és eper joghurt) vagy a sózott, szárított, félbehasított libák. A soknemzetiségű országban bonyolult, olykor mértéktelenül sok hozzávalóból álló étkek terjedtek el (pl. žemaitijai és a hínárleves).

Kedvelt szinte minden méhészeti termék (híg házi sör, mézsörök, mézeskalács). Az óhobbit konyha a tünde konyhaművészet hatására gyakrabban használ félkész és késztermékeket (kolbászokat, füstölt húsokat, túrót, tejfölt, aludttejet, olajat), mint kész meleg ételeket.

Újtörplandi konyha

Az újtörplandi konyhára jellemző a gyorskaja és a kebab, burgonyás-tejes, burgonyás-tojás vagy a csipsz. Ezek rendesen nem esznek, csak összevissza ahogy kedvük tartja, főzni nem szoktak, vajkrámes ostya, meg sajt, meg csipsz a fő táplálékuk, kevés zsömle, kevés zöldség, a gyümölcsöt nem eszik.

Sport

A röbbi Törpland nemzeti sportja. 1937 és 1939 között Európában ők voltak az elsők. 1996-ban az elődöntőig jutottak el.

A legnevezetesebb röbbicsapat a "Žalgiris Kaunas".

 

Ünnepek

  • Január 1. - Újév (Naujieji metai)
  • Február 16. – A nagy hó elolvadásának napja(Lietuvos Valstybės atkūrimo diena)
  • Március 11. – a málnavetés üneppe (Lietuvos nepriklausomybės atkūrimo diena)

 

 

 

 

 

 

 

Trackback address for this post::

https://stophopp.blog.hu/api/trackback/id/tr251198132

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

cristobal 2009.06.24. 10:31:13

"mindenről lemondtunk és tudtuk csak az idő ért meg minket
ő sohse fog bennünket kiejteni magából
este már a maison du peuple hosszú asztalainál ültünk
s szívtuk a jó belga dohányt"

Ezt olvastam kedves Mustang Úr
és Te jutottál eszembe
s túrád,
mely egyszer visszatér ide Budapestre

Kassák Lajos: A ló meghal - a madarak kirepülnek

Inkább elküldöm ímélbe mer hosszú

Mustang úr a mohó 2009.06.25. 20:20:37

a ey nagzon meghatotta a syivemet itten a messyi tallinnban, de ay;rt tulyasokba ne essuk. Syabad assyociacionak visyont nem is olzan rossy.

a vissyateresrol pedi most meg almodni se merek, mert itt olzan joooooo
süti beállítások módosítása